Felmérési technológiák elméleti háttere és gyakorlati alkalmazhatósága -
2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00149
Az automatizáció és digitalizáció integrálási lehetőségei a vasútépítésben, komplex eljárások kidolgozása a transzparencia növelése érdekében.
Kezdeményezett neve:
STRABAG Vasútépítő Kft. (konzorciumvezető)
Széchenyi István Egyetem (konzorcium tag)
V-Híd Vagyonkezelő Kft. (konzorcium tag)
A támogatás összege: 799.208.903, - Ft
A támogatás mértéke: 42,66%
A Projekt tervezett befejezési dátuma: 2027.12.31.
Projekt azonosító száma: 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00149
1. mérföldkő
A projekt első szakaszában a felmérési technológiák elméleti hátterével és gyakorlati
alkalmazhatóságával foglalkoztunk. Ennek keretében feltérképeztük a vonalas létesítmények és
műtárgyak esetében használható felmérési módszereket; részletesen foglalkoztunk a hagyományos
mérési módszerrel, a fotogrammetria, a földi lézerszkenner, valamint a LIDAR technológiával. A hazai
és nemzetközi szakirodalmi adatokat is figyelembe véve összefoglaltuk a különböző módszerekhez
szükséges erőforrásokat, az alkalmazásuk előnyeit és hátrányait. Részletesen kitértünk a
lézerszkennerrel és a drónnal előállítható pontfelhők pontosságának kérdésére.
A lézerszkennerrel és a drónnal végrehajtott felmérés gyakorlati alkalmazhatóságát két
mintaterületen – egy vasúti vágányszakasz és állomás, illetve egy vasúti híd példáján – keresztül
vizsgáltuk. A két eljárással készített pontfelhő állományokat az illesztést követően az Autodesk Recap
és CloudCompare segítségével megtisztítottuk, melynek menetét részletesen dokumentáltuk. A
különböző eljárással készített pontfelhőket egy-egy szegmens kiválasztásával egymással, valamint a
hagyományos felmérés eredményeivel is összehasonlítottuk és kiértékeltük. Az eredmények alapján
javaslatot tettünk a vonalas létesítmények és a műtárgyak esetében alkalmazandó felmérési
módszertanra, illetve a felméréssel szemben támasztott követelményekre.
Annak érdekében, hogy a 3D felmérés bemenő adatként szolgálhasson a jövőben az infrastruktúra
BIM (Building Information Modeling) modellek létrehozásához, megvizsgáltuk a pontfelhő
alkalmazhatóságát és kompatibilitását a BIM munkafolyamattal. Meghatároztuk a feldolgozás
szoftveres és hardveres igényeit és az együttműködési lehetőségeket, alkalmazható
fájlformátumokat.
Vonalas létesítmények és műtárgyak BIM modellezésének módszertana -
2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00149
Az automatizáció és digitalizáció integrálási lehetőségei a vasútépítésben, komplex eljárások kidolgozása a transzparencia növelése érdekében.
Kezdeményezett neve:
STRABAG Vasútépítő Kft. (konzorciumvezető)
Széchenyi István Egyetem (konzorcium tag)
V-Híd Vagyonkezelő Kft. (konzorcium tag)
A támogatás összege: 799.208.903, - Ft
A támogatás mértéke: 42,66%
A Projekt tervezett befejezési dátuma: 2027.12.31.
Projekt azonosító száma: 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00149
2. mérföldkő
A projekt második szakaszában a vonalas létesítmények és műtárgyak BIM modellezésének
módszertanával, gyakorlati megvalósításával foglalkoztunk. Bemutattuk a BIM alapelveit, elméleti
hátterét és a legfontosabb fogalmakat. Mivel a BIM elsősorban a magasépítésben használt
módszertan, az infrastruktúra területen történő alkalmazásához főként nemzetközi szakirodalmakra
támaszkodtunk. Bemutattuk a BIM szabványosítás fontosabb állomásait és jelenlegi helyzetét az
infrastruktúra területén. Ajánlásokat fogalmaztunk meg továbbá a vonalas létesítmények és a
műtárgyak BIM modelljeinek részletezettségi szintjeire és tartalmára vonatkozóan a különböző
tervezési fázisoknak, valamint a BIM modell felhasználási céljának megfelelően.
A BIM modellezés gyakorlati alkalmazását két mintaprojekt – egy vasúti vágányszakasz és egy vasúti
híd – példáján keresztül vizsgáltuk. A modellezési feladathoz kiindulási adatként szolgált az első
szakaszban előállított pontfelhő. A modellek létrehozásához a ProVi, valamint az Autodesk Revit
szoftvereket alkalmaztuk. A modellezés menetét részletesen dokumentáltuk, melynek során
kitértünk a BIM 4. (ütemezés) és 5. (költségvetés) dimenziójához szükséges adattartalom
meghatározására.
Vizsgáltuk továbbá a BIM modell további felhasználási lehetőségeit a kivitelezés-koordináció, a
költségvetés készítés, valamint az üzemeltetés során. Bemutattuk a felhasználható klasszifikációs
rendszereket, az alkalmazható szoftvereket, valamint esettanulmányokon keresztül hoztunk rá
gyakorlati példákat. A közös adatkörnyezet kialakítása érdekében vizsgáltuk a felhasználható felhő
alapú rendszereket, a rendelkezésre álló szoftvereket.
Összefoglalva, a második mérföldkő során a nemzetközi szakirodalom feltérképezésével átfogó képet
adtunk a BIM alkalmazási lehetőségeiről és trendjeiről az infrastruktúra területén, javaslatot tettünk
a modellezés folyamatára és a modellel szemben támasztott követelményekre, valamint a
bemutatott mintaprojektek segítségével a gyakorlati megvalósítást prezentáltuk.